A legfőbb szabályok elveket jelölnek ki, és a magyar alkotmány a jövőben úgy rendelkezik, hogy van különbség születési alapon ember és ember között.
Hiába állítja Gulyás Gergely, hogy a magyar jogszabályok kielégítően működnek és nincs szükség arra, hogy a kormány jogi eszközöket vegyen át az Isztambuli Egyezményből, Magyarországon még mindig nincs rendszerszintű képzés, ahol a rendőrök megtanulhatnák, hogyan reagáljanak a nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteire. Amíg az állam nem hallja meg a nők segélykiáltását, nem is lesz előrelépés. Nőjogi szakemberekkel beszélgettünk az V. kerületi tragédia tanulságairól.
„Örömmel jelenthetem”, hogy a magyar rendőrség sikerének legfrissebb bizonyítéka egy újabb meggyilkolt nő. Nem kérnek bocsánatot sem az áldozat barátaitól, akikkel a BRFK megbízottja a Facebookon gúnyolódott, sem az árván maradt gyermekektől, akiknek az anyja segítségért könyörgött, és nem kapott.
Vádemelés helyett kórházban kezelték.
A nők jogait tovább csorbító erkölcsrendészeti törvényeket fogadtak el az afganisztáni tálibok.
Az Európai Parlamentben az elmúlt ötéves ciklusban nagyot javult mind a nők aránya, mind az általuk betöltött pozíciók eloszlása. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés negatív rekorder a női miniszterek részvételében, nem is akárhogyan: Varga Judit elvesztése után nincs egy sem. Női képviselőnk sincs sok, ebben is az utolsók vagyunk. Megnéztük, hol több vagy épp kevesebb a nő az európai parlamenti és a nemzeti képviselők közt, és hogyan befolyásolják ezt az adott állam választási szabályai. Nőügyekkel foglalkozunk a sorozat 8. részében.
A dán fennhatóságú országban az 1960 és 1991 közötti időszakban szokványosak voltak a tinilányok és fiatalok sterilizálására törekvő gyakorlatok. Az állam nyomozást indított az ügyben.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
A rendelkezést a női egyenjogúság világnapján hozták meg. A sok tó körül húzódó nemzeti park eddig népszerű családi programot kínált az afgánoknak, de a tálib vezetés már ebből is kizárta a nőket.
Az Európai Parlament nőjogi bizottsága képviselőit is sokkolta, amikor európai nőjogi szakértők és aktivisták beszámoltak a nők helyzetéről egyes EU-s országokban. A szakértői meghallgatáson sok példát hoztak fel arra, hogy politikusok vagy szélsőjobboldali csoportok a nők jogait védő embereket "gendermániás, nyugatról irányított, abortuszpárti perverzeknek" próbálják beállítani.
Marlene Schiappa évek óta küzd a nők egyenjogúságáért.
Az Európai Parlament elfogadott egy javaslatcsomagot, ami lényegesen átláthatóbbá tenné az európai munkaerőpiacot, és ezáltal megszüntetné az azonos munkát végző nők és férfiak közti bérszakadékot.
A professzor élő adásban így tiltakozott az ellen, hogy a nők Afganisztánban múlt hét óta nem vehetnek részt a felsőoktatásban.
Nem dolgozhatnak nők civil szervezeteknél – mondja ki egy szombati tálib rendelet Afganisztánban. Ezzel nem csak az ott dolgozó nők vesztik el megélhetésüket, de a segítségre szorulók is magukra maradnak.
Pedig nemrég még felvételi vizsgát is tehettek, igaz, sok képzésből kizárták őket.
A perzsa államot a nők jogait csorbító állami intézkedések miatt távolították el az ENSZ illetékes szervezetéből.
Carlos Queiroz szerint azzal sem ért mindenki egyet, hogy a brit csapat letérdel a meccseken.
Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
Az Európai Parlament plenáris ülésen vitatta meg az aktivizmus szerepét a nők szexuális és reprodukciós egészségének védelmében. A probléma, hogy az EU-nak nem igazán van konzisztens és átfogó álláspontja a témában, a vitán résztvevő képviselőknek pedig még kevésbé. Pedig a nők szabad döntéshez való joga olyan komoly, egyetemes értékeket is érint, mint az emberi jogok és az egyenlő bánásmódhoz való jog.
Ha nem teszünk valamit, 2023 lesz az az év, amikor a nők elhagyják az internetet – írja a Wired magazin brit kiadása, miután összesítette azon felmérések adatait, melyek a nők internetes életét vizsgálják.
